Hőtérkép
 

Kerepes Város 

Körzeti Megbízottjai:

Szabó Attila r. törzsőrmester

06-20/559-8909

Göbölös Ferenc r. törzsőrmester

06-70/492-0763


kerepesi buszmenetrend


polgárőrség:

06-20/618-9492

vízmű:
06-28/492-110










"Mindig akadtak olyan emberek, akik tenni akartak Kerepes községért, de vagy belefáradtak a küzdelembe vagy a többiek törték le az ambíciójukat." (kerepesi internetező)

Ma nyílik a Határ János-kiállítás a Forrásban (jan. 20.)

Határ János 1986-ban költözött Kerepes-Szilasligetre. Pestről jöttek ide, mert megtetszett a táj. Feleségével, Lia asszonnyal vettek Szilasligeten egy családi házat. A festő előtte több magyar tájat festett meg, de 1983-ban Algériában lehetősége volt az afrikai táj és az élet megörökítésére is. Természetesen a Kerepes környéki dombvidék is lázba hozta, de ezek a képek kevéssé lettek ismertek. 1997-ben a Kerepesi Faluház egyik termének falára megfestette Kerepes látképét, ajándékba adta a falunak. A Tóth Lajos-féle önkormányzat még megbecsülte, oklevelet adományozott neki, de 2000-ben bekövetkezett halála után a Bók Károly és a Franka Tibor vezette testület megfeledkezett róla.

Határ János önmagát sosem helyezte előtérbe, nem folyt bele a kultúrpolitikába, csak festett és festett. A legjobb képeket Németországba adta el, mert onnan mutatkozott érdeklődés. De a világ más helyein is fellelhetők a képei. 

Kerepes nyugodtan felvállalhatja Határ Jánost és művészetét. Egyrészt a Faluház falára festett szekkója, másrészt a kerepesi-szilasligeti képei miatt. Sajnos a szekkó elpusztult, de a szilasi képek talán még megtalálhatóak Németországban. Íme az általam legszebbnek tartott szilasi kép, mely magántulajdonban van Szilasligeten. 


Határ János szekkója a Faluház falán (jan. 19.)

A szekkót Határ János, Kerepes festője 1997-ben készítette a Kerepesi Faluház falára, és adományozta Kerepes községnek. A művészt a község 1998-ban, a település 850. évfordulója alkalmából  egy oklevéllel jutalmazta. 

A fénykép a 2006-ban rendezett foltvarró kiállítás megnyitását megelőző műsoros esten készült. Háttérben a Kerepesi látkép c. szekkó (száraz technológiával készített falfestmény).


Határ János-kiállítás a Magyar Kultúra Napja alkalmából (jan. 17.)


Igazi kerepesi összefogás 1915-ben 

(jan. 12.)

Érdekes cikket találtam egy korabeli lapban, melynek első részét adom most közre.

Wéber Ede életrajzából tudjuk, hogy az I. világháború idején Kerepesen kisegítő hadikórházat alakítottak ki, melyben a svájci származású nyugdíjas pedagógus jelentős szerepet játszott.

De ezen felül egyéb érdekességek is vannak, főleg a neveket érdemes tanulmányozni.

Ezek szerint a falu jelentős emberei: a plébános, az európai hírű kertész, a nyugalmazott svájci tanár és a zsidó kereskedőcsalád összefogtak a sebesültek gondozása érdekében.



Első Katonai Felmérés: Kerepes térképe 1763-87 (jan. 8.)

Retro: amikor a polgármesterré avanzsált exújságíró kétszeres igába fogja a képviselőket (jan. 6.)


Határ János-kiállítás nyílik jan. 20-án (jan. 4.)
A Magyar Kultúra Napján nyílik meg a Forrás Művelődési Házban Kerepes város festőjének, Határ Jánosnak a kiállítása. A művész 1986-ban költözött feleségével Kerepesre,  2000-ben hunyt el.  A két dátum közötti időszakban itt élt és fáradhatatlanul alkotott.

Azért javasoltam, hogy a "Kerepes festője" jelzővel illessük,  mert olyan jelentős művet alkotott, mint amilyen az a szekko volt, amit 1997-ben a faluház nagy termének falára készített. (Sajnos azóta eltávolították onnan. )


De festett a környéken is, például a mogyoródi dombokon:


SIKEREPES ÚJ ÉVET! (jan. 1.)


BÚÉK (dec. 31.)
2006 tavaszán indult a SzilasBlog, majd lett belőle Szilas Portál. Ez utóbbi már internetes újság lett volna, ha a média törvény bele nem köp a levesembe. De kockázatosnak tűnt Kerepesen vállalkozás keretében híreket és véleményeket kiadni. Így visszaalakítottam bloggá, melyre nem vonatkozik a média törvény. A Facebook elterjedése új helyzetet teremtett. Megjelentem véleményemmel egy személyes oldalon, és ez könnyebben kezelhető, mint a SzilasBlog.                                               

A szilasi rét december végén (dec. 30.)


Szép, ami érdek nélkül tetszik - szilasi erdőfolt (dec. 29.)


Mégiscsak van remény: felkelt a Nap Karácsonykor... (dec. 26.)


Boldog Karácsonyt! (dec. 23.)


Tudnod kell, hogy … (dec. 21.)
… én hoztalak ide, ebbe a bizottságba, mert kérted, hogy tegyelek be valahova. Tudnod kell, hogy te a magad erejéből nem kerültél volna ide, maradtál volna egy öt százalékos senki, aki voltál, amikor felkerestél. Beraktalak a csapatba, mert te is a mi fajtánk vagy. Rám való tekintettel kaptál negyven százalékot, bekerültél. Helyesebben: behoztalak, érted? Én hoztalak be. Tudnod kell, hogy mindent nekem köszönhetsz.

Arról nem volt szó, hogy majd belepofázol mindenbe. Erről nem beszéltünk még, de magadtól is tudhatnád, mert a mi fajtánk vagy, hogy mi nem ugatunk bele a nagyok dolgaiba, mint a libsik. Nálunk az okoskodás nem szokás. A mi fajtánk tiszteli az apját, feljebbvalóját, az Urat, és nem akadékoskodik. Nálunk nem az a fontos, hogy mennyire vagy okos, hanem hogy mennyire tiszteled az ősöket. Nekünk nem agyafúrt fickókra van szükségünk, a mi erényünk a tisztelet, nagy Tével. Tiszteljük a tekintélyes embereket, akik megszolgálták a rangjukat. Hűséggel, odaadással, kitartással szolgálták az Urat, a nemzetet és a családot.

Adtam neked pozíciót, taníttatlak, hogy legyen normális megélhetésed, legyen állásod. Hogy vehess a gyerekeknek rendes ruhát. Erre fel te, hálátlan, elkezdesz engem kritizálni. Mintha én nem csinálnék mindent jól. Vedd tudomásul, én mindent jól csinálok. Reggeltől estig lótok-futok, magamra veszem ennek a településnek minden nyűgét-baját. Jó, ha ezen elgondolkozol, mert ha nem, itt nem lesz maradásod!
Forrás: a háttérben kézimunka kiállítás (dec. 20.)



Advent a Kisvirággal - kézműves foglalkozás (dec. 19.)


Vasárnap Advent a Forrásban (dec. 16.)

Hevület a 2006-os kampányban... (dec. 14.)


Kerepes központi részének térképe 1882-ben (dec. 13.)


"Aki nem lép egyszerre..." (dec. 12.)
... nem marad társelnök.  (Első figyelmeztetés...)


Politikai ellenzék (dec. 6.)
Az ellenzék a kormányzó pártok ellenében szerveződő, működő, azokkal versengő, képviselettel rendelkező pártokat jelenti. Legális módon létrejött, a választók akaratából legitimitással bíró hatalmi tényező.” – írja a Wikipedia.

Kerepesen – szerintem – a döntéshozatali lehetőséggel (szavazati joggal) rendelkező népképviselőket értjük ezalatt. Nem ellenzék a kritikus média vagy állampolgár, legfeljebb ellenzéki beállítottságú.

Az ellenzék feladatai
1.    A hatalomkoncentráció megakadályozása legális eszközökkel. Ide tartozik a többpólusú hatalmi struktúra fenntartása, az államhatalmi ágak összevonásának, a hatalmi források koncentráltságának és a hatáskörök összevonásának megakadályozása.
2.    A kormány döntéshozatali jogának tiszteletben tartásával a kormányt állandó érvelésre, döntéseinek megindoklására valamint álláspontja logikus kifejtésre kötelezése.
3.    Feladata a fontos szakpolitikai ügyekben kidolgozott alternatívát előterjeszteni, akkor is ha elfogadására remény nincs.
4.    Az ellenzék (az Alkotmánybíróság mellett) felügyeli a kormányzó pártok hatalomgyakorlásának törvényességét.
5.    A kormányzó pártok által meghirdetett kormányzati program megvalósítását politikai eszközökkel számonkéri.
6.    Verseng a kormányzati hatalomért.
7.    A kormányzó pártokat a kormányzati feladatokat ellátó személyek szakmai, személyi, erkölcsi alapon történő megválasztására kötelezi.

Napkelte Szilasligeten (dec. 4.)


Aratásünnep Kerepesen - 1948 (dec. 3.)


Kerepesi kapusztnyik - káposztás táska (nov. 30.)


Szösszenet, humoreszk, vagy ahogy akarod... (nov. 26.)

Falunap (2005)

Valamiféle falunap van nálunk, agglomerációban. Főzőverseny, színpad a százéves Kaláka együttessel: Bőrönd Ödön, ezen nevelkedtek a lányok, ma egyetemisták. Ödön ma is Bőrönd, és a gyerekeknek ma is tetszik. Mert a gyerekek még nem egyetemisták.

Főzőversenyben első a polgármester első csapata, második a polgármester második csapata, harmadik a polgármester harmadik csapata. Az ellenzék és civilek csapata ugyan előrukkol egy iszonyú jó erdélyi kapros borjúhúslevessel & nokedli, de  ímmel-ámmal kóstolgatja a polgármester zsűrije. 

Győz a pörkölt és a polgármester. Győz a pörkölt és a polgármester. Győz a pörkölt és a polgármester.

Hagynák már abba, úgyis mindegy! Ez a lemez megy három éve.

Nem lehet lefőzni azt, akinek többsége van. Nem lehet lefőzni azt, akinek többsége van. Nem lehet lefőzni azt, akinek többsége van.

Több éve próbálkoznak egyesek. Több éve próbálkoznak egyesek. Több éve próbálkoznak egyesek.

Hagynák már abba, úgyis mindegy! Ez a lemez megy három éve.
 
Pörkölt és polgármester, pörkölt és polgármester.

Bocs, de meddig mennek még ezek a lemezek?

Még egy év?
– Akkor visszabújok aludni – mondta az agglomerációs maci.

Határ János elpusztult falfestménye (nov. 23.)
A faluház, mai nevén Forrás Művelődési Ház utcai termébe Határ János (1924-2000), 1986-tól Szilasligeten élő festőművész 1997-ben "Kerepesi látkép" címmel egy nagy méretű falfestményt, szekkót festett, melyet Tóth Lajos polgármester szívesen fogadott. Oly annyira, hogy a csempét a falról leverette, és a festő kívánságának megfelelő speciális vakolatot rakatott fel. Ezen a falon dolgozott Határ János, aki saját kerepesi tájképvázlatai felhasználásával alkotta meg nagy méretű művét. 2000-ben halt meg abban a tudatban, hogy Kerepesnek méltó ajándékot adott. A szekkó a faluház EU-felújítása utáni átadó ünnepségen (2012-ben) már nem volt látható, a falrészt zöld falfestékkel vonták be.



A szekkó sorsának alakulásáról az özvegy semmilyen információt nem kapott. Meghívták a felújított faluház átadó ünnepségére, ahol megdöbbenve vette észre, hogy a férje festményét átfestették. Franka Tibor Kerepes Város című könyvében azt írja, hogy "áldozatul esett a faluház renoválásának."  Kérdés, hogy a megóvás érdekében történtek-e intézkedések. Takarással, előfalazásal védeni lehetett volna. Ha nem védték, akkor vétkes mulasztás történt.

Határ János életművét a 2013-ban alapított Értéktár Bizottság helyi értékként tartja nyilván. A szekkó kis méretű fotója ma bekeretezve lóg a családi ház előszoba falán. 


Az építési vágy titokzatos tárgya: a "szilasi rét" 2004-ben (nov. 22.)


Csakis ironikusan… (nov. 19.)
Találkoztam valakivel, kedves hölggyel, aki említette, hogy olvassa a blogomat, és mintha biztatott is volna, hogy csináljam tovább, mert ő szereti. Mondtam neki, hogy mostanában inkább fényképeket teszek fel, meg videókat, inkább képben mutatom ki a gondolataimat. Merthogy vannak gondolataim Kerepes várossal (apropó, miért írják sokan a várost nagy kezdőbetűvel?) kapcsolatosan, de igencsak megszűröm azokat. Öncenzúrázás, önmegtartóztatás, mifene, nem tudom. Nem akarok senkit sem megbántani, ugyanis a még a gonoszság is megbocsátandó, legalábbis keresztény környezetben. (De a kisdobosok, úttörök pontjai is erre invitálnak. A KISZ-re már nem emlékszem…)

A másik, hogy sokan utálnak olvasni, maximum tíz sort, inkább képeket nézegetnek, és ezeket könnyebb is csinálni, mint írni. Mint fogalmazni. Mint jól fogalmazni. Mint szórakoztató dolgokat írni.
 
Szórakoztató, ez a behívószó. Ugyanis mindent csak szórakoztatva szabad csinálni. Dicsérni lehet komolyan is, de minden dicséret mögött ott van a gyanakvás, hátha csak rózsaszín lőport puffogtat az illető. Így ezért csak azokat szoktam megdicsérni, akik átlagon felül teljesítenek, így hitelesítik a dicséretet.. Hálistennek vannak ilyen emberek Kerepesen. Mondjuk, nem a vezetőségben, mert ott nem kell átlagon felül teljesíteni, csak úgy lakájosan. Mint Hyppolit: - Hogy óhajtja a fürdőt, nagyságos uram?

Egyre jobban érik bennem a gondolat, hogy szórakoztató audiovizuális műsorokat kellene csinálni a Kerepesen történtekről. Persze Kerepes nem a sikeres emberek Mekkája, inkább egy vergődő kelet-európai falu, de mivel szeretek itt lakni, valahogy bele kell csípni azok húsába, akik nem tesznek meg érte mindent, pedig az lenne a dolguk.

Szóval szatirikus műsorokban gondolkodom.


Matricula Ecclesia Kerepesensis - borító részlet (nov. 18.)


Az elpusztított freskó (nov. 16.)
Valamelyik nap a régi videóimat néztem át, és egy 2006-os foltvarró kiállítás felvételén vettem észre, hogy a Határ János által 1997-ben a Faluház egyik termének falára készített freskó még megvolt.

Aztán felderengett, hogy a Forrás Művelődési Házzá avanzsált épület újjáépítése során téma lett a freskó sorsa. Mintha azt nyilatkozta volna valaki - illetékes -, hogy nem lehetett megmenteni. Ugyan miért nem, hiszen az épület utcai falazatai érintetlenek maradtak.

A kép Kerepest ábrázolja, tehát még csak az a vád sem érheti, hogy nem elég magyar, nem elég nemzeti.


Tudja-e a kerepesi ember, ki volt Határ János festőművész? (nov. 12.)

Kevéssé él a köztudatban, hogy Határ János festőművész (1924-2000) 1986-tól Szilasligeten élt és alkotott. Itt festette 1993-ban a "Mogyoródi dombok" c. festményét.
 




Retro: Hunyadi Pál cikke - 2004 körül (nov. 10.)
Úgy ismerik, hogy "Hunyadi Pali bácsi". Valamikor a helyi környezetvédők elnöke volt, de legyűrték. Utána leginkább ironikus cikkeket küldött a kerepesi hivatalos újságba. Olyanokat, mint ami alant látható. 


A szilasi rét egy hal szemével (nov. 8.)


A szilasi rét 1965-ben és 1979-ben -  légifotó részlet (nov. 4.)


Szenzációs képeslap Kerepesről (okt. 31.)
Nagyon kevés fénykép maradt fent, talán csak ez az egy az 1907-ben leégett Szent Miklós templomról. Ezen a képen, a csendőrlaktanyától (ma Forrás M. Ház) kissé jobbra, a dombon, a távolban látszik. A tornya leégett (talán villámcsapás érte), és azt elbontották.


Alsóbodoki Szüreti ünnepség - videó 2 részben (okt. 23.)


Nemzetiségi diagram Kerepesről (okt. 21.)


Nemzetiségi adatok Kerepesről (okt. 20.)
Előbbi bejegyzésem folytatása: nemzetiségi adatok táblázatos formában.


Nemzetiségek Kerepesen (okt. 18.)
A majdnem 10 ezer lakosú Kerepesen a legutóbbi népszámláláson 109-en vallották magukat szlovák, és 303-an német anyanyelvűnek. (Más nemzetiségűek nyilvántartása nem volt folyamatos, velük az "egyéb" megnevezés alatt foglalkoztam.) A Horváth-féle "Kerepestarcsa története" könyvből kiollóztam a nemzetiségi táblázatot (1920, 1930, 1941), kiegészítettem az 1890-es és a 2011-es népszámlálás eredményével, így született meg az alábbi diagram. Úgy tűnik, hogy a XIX. században kifejezetten tót falunak volt mondható Kerepes, de a XX. század a szinte teljes elmagyarosodást hozta körükben. A német származásúak számaránya 100 évvel ezelőtt jelentéktelen volt, ma némileg emelkedőben van.


Centenáriumi film a kerepesi Szent Anna templomról (okt. 15.)
2011-ben megbízást kaptam a Kerepesi Plébániától, hogy készítsek egy filmösszeállítást a 2012. szeptemberében tartandó centenáriumi ünnepségekre a Szent Anna templom történetéről. A film elkészült, és minden meghívott ajándékba kapott egy dvd-t.  Mint alkotó, úgy gondolom, hogy a film annyi  hasznos információt tartalmaz, hogy érdemes közzétenni.  Íme:


"Czinkotai-kerepesi h. érdekű gőzmozdonyú vasút" (okt. 11.)
Hegedűs Sándor kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1899. júl. 31-én az országgyűlésnek jelentést tett az addig csak cinkotáig közlekedű helyi érdelű vasút Kerepesig való továbbépítéséről. Érdekes, hogy az eredeti tervekben Cinkotától Csömör érintésével akarták a vonalat Kerepesig vinni.



Régen és ma - fotósorozat (okt. 8.)
Az egykori csendőrlaktanya ma művelődési ház..



"A csitári hegyek alatt" - közös éneklés Alsóbodokon  (okt. 5.)


Pávakör a Paulisz-rancson (szept. 27.)








A Kerepesi Pávakör Alsóbodokon (szept. 25.)



"Világháborús múltunk képekben"  (szept. 22.)
Palotai László kerepesi lakos, volt önkormányzati képviselő összegyűjtötte a kerepesiek világháborús fényképeit. Erről  2007-ben Power Point-előadást készített, mely nem került a széles nyilvánosság elé. Ahhoz, hogy sokan megtekinthessék, videóra kellett adaptálni, és az interneten közzétenni.  

A Szilas-patak Forrásvidéke kerepesi ága - talajforrás (szept. 19.)
A föld alól szivárog fel a víz mind a kerepesi. mind a szilasligeti ágban. Ezt kevesen tudják, nem is könnyű megtalálni és lefényképezni.


Kerepes látképe - jelen állapot 2. (szept. 13.)


Kerepes látképe - jelen állapot (szept. 11.)


Látogatás a Kálvária dombon (szept. 10.)
Hát összesen ennyi embert érdekelt az Értéktár Bizottság tegnapi kirándulása.


Csúfolkodnak... (szept. 8.)
Az Alsóbodoki Hagyományőrző Asszonykórus hagyományos csúfolkodásait hallhatjuk ezen a videó felvételen.  (Körtéfa Fesztivál,  Kerepes, 2016. szept. 3.)







Szüreti felvonulás szept. 3-án (szept. 5.)



Meghallgatják a közt (aug. 29.)


A szilasi rét 2012-ben (aug. 28.)


Lassan visszaveszi a természet ... (aug. 24.)
Valószínű, hogy a kerepesi egykori tiszttartói ház is áldozatul esik a kerepesi személyi ellentéteknek. Tavaly Koncz tiszteletes arról nyilatkozott, hogy felmérték a helyreállítás költségét, és reményteli pályázatot említett. Ma a polgármester az együttműködés hiányát pedzegette. Véleményem szerint az épület 100 millióból restaurálható (ha méltányos áron lenne eladó), és középületként hasznosítható lenne.


2012-ben még fák vették körül a Szent Anna templomot (aug. 22.)


Vélekedés: miért választották meg Franka Tibort háromszor? (aug. 16.)
1. Franka Tibor közismert ember volt 2005-ös Kerepesre érkezésekor. Aki újságírói múltjával esetleg nem volt tisztában, az ismerhette fiatal kerepesi lakosként, a vagyis helyi embernek számít.
2. Kerepesen nem számít bűnnek, ha valaki nem kedveli a cigányokat vagy a zsidókat. A XX. századi magyar közgondolkodásban ez a vélemény sokak számára elfogadott.
3. Kerepesen a szocializmus alatt sem üldözték a vallásgyakorlókat, így a vallásos alapállapot megmaradt. Franka állandóan a vallásra hivatkozik, ezzel sokakat magához köt.
3. Franka magas, jó kiállású ember, aki emelt fővel jár, és tekintélyesnek tűnik... Szóval olyan főnök féle. Sokan respektálják az ilyesmit.
4. Franka jól öltözik, színpadképes, bármikor tud beszédet mondani, bármiről, felkészülés nélkül. A felkészületlenség, a tárgyi tévedések Kerepesen nem tűnnek fel, vagy nem érdekelnek senkit.
5. Magyarországon a politikát nem tartják erkölcsös dolognak, ezért a politikusi erkölcstelenséget elnézik az emberek. A magánéletet elválasztják a politikától, nem ez alapján ítélik meg a politikusokat.
6. Franka határozottan lép fel, állandóan intézkedik. Nyers stílusát ismerik, de eltűrik a szavazók, mert nem őket érinti. 
7. ... és nem utolsó sorban: a többi jelöltet kevésbé találták alkalmasnak.


Pecz-furcsaságok, például a piac (aug. 11.)


Miért „Kerepesi” a kerepesi ember? (aug. 10.)
Olvasom kerepesi lakosok véleményét, elsősorban a Facebookra gondolok, de a helyi újságok sem mentesek attól, hogy az ’i”-képzős földrajzi neveket nagy kezdőbetűvel írják. Így: „Kerepesi”, „Szilasi”, „Széphegyi” ember. Pedig alsó tagozatban tanultuk, hogy az „i” képző hatására a főnévből melléknév lesz, és azt kis betűvel írjuk: kerepesi, szilasi, széphegyi.  (Persze, ha tulajdonnévben szerepel a „Kerepesi” szó, például „Kerepesi Vélemény”, ami egy újság címe, nagy kezdőbetűvel írandó. )

Nem tudom eldönteni, hogy csak a kerepesi iskolában nem tanították meg a helyesírást, vagy az utóbbi évtizedben már az egész országban hanyagolják a szabályokat, mert máshol helyi kiadványokat nem olvasok, kizárólag Kerepesen. A helyzet borzasztó.

Abban az átkos, internacionalista rendszerben, melyben felnőttem, érdekes módon a magyar nyelv és irodalom a legfontosabb tantárgyak egyike volt. Ha valaki tovább akart tanulni, akkor magyarból is ötöst kellett kapnia, az meg nem ment a helyesírási szabályok ismerete nélkül. Két vesszőhiba a fogalmazásban már négyes helyesírási jegyet eredményezett, és esetleg emiatt ugrott az orvosi egyetem. Szóval be kellett vágni a szabályokat. 


A szilasligeti rét manapság (aug. 7.)


A Pávakör műsora Bánkon (aug. 3.)


2007: amikor a kerepesi fejlődés kibontotta szárnyait... (júl. 30.)


Retro 2004: botrányos előzmények után felépül a Kodály közi lakópark (júl. 28.)


Egy polgár jóslata (júl. 25.)
Sokan állítják, hogy Márai Sándor megjósolta a jövőt. Alant egy szemelvény látható egy Márai-kutató véleményéből:


Forrás a fa alatt - egykori fénykép (júl. 23.)


Boldog tótok között... (júl. 20.)
Mátraszentimrén gyűltek össze ez évben (júl. 2.) a Magyarországon élő szlovákok. Ezen a videón egy kis kedvcsináló látható az eseményről.



Ismét terítékre került a Hungaroring zajügye (júl. 16.)
Úgy értve, hogy a média ismét feltálalta a Hungaroring Zrt. zajproblémáját. Állítólag a kiváltó ok  egy ombudsmani jelentés volt, amely elmarasztalta a hatóságokat.

Úgy kerültem bele a cikkbe, hogy felhívott Liptay Gábor képviselő, hogy megadhatja-e a számomat egy újságírónak, aki a témában vadászik. Az ok, hogy nekem passzolja át a nyilatkozat lehetőségét, az, hogy én foglalkozom a témával. Nem vagyok naprakész benne, próbáltam elhárítani a kérést, de aztán belementem.

Szóval felhívott az újságíró, akinek nem voltak előkészített kérdései, hagyta, hogy elmondjam a történetet. Igyekeztem az ismeretterjesztés szintjén beszélni szakmai (zajvédelmi szakértői) kérdésekről. Mindössze vagy három gondolatot adott közre a negyed órás előadásomból, ezek  is inkább az ő közírói elképzelései.

Na, dehát ilyen az újságírás. Van egy koncepció - itt az, hogy az illetékesek tíz éve nem foglalkoznak a lakosság jogos tiltakozásával - és e köré építi az újságíró a mondanivalóját.

Foglalkoznak persze a lakosság panaszaival, teszem hozzá a cikkhez, csak hát igen sajátos módon tologatják az aktákat. Ma, ami a Hungaroring zajkeltésének hatósági kezelésében történik, az a gumiszabályok tökéletes kihasználása.
A környezetvédelemben a szennyezés megtiltása csak írásban létezik, aztán jönnek a jogászok, és ezzel évek telnek el. Mindenesetre a cikkben nagy hiba nincs, és már ennek is örülni kell.  Egy kivágott részlet a cikkből:



Pávakör utánpótlás (júl. 13.)


Horváth-házaspár (júl.9.)
Megrovást kaptam, miszerint mindig Horváth László faragásairól írok, emiatt az alkotó megnevezése helytelen. Ugyanis legtöbbször (vagy mindig?) a házaspár közös munkáiról van szó. Kárpótlásul egy fényképet adok közre, ahol a Horváth-házaspár, azaz Horváth László és Horváthné Szilágyi Ilona  látható Tóth Lajos expolgármesterrel. (A sorrend jobbról balra értendő, nem pedig érdem szerint...).

A háttérben tehát Horváth László és Horváthné Szilágyi Ilona közös kiállításának részlete látható.



Schwabenzug (júl. 7.)


A Kerepesi Pávakör átvette a Lami István-díjat (júl. 3.)


Hulladékégető tényezők (jún. 30.)
Az, hogy 2016-ban Kerepesen lehetségessé válhat egy hulladékégetőmű telepítése, az több tényező együtt állása miatt valószínű:

1.    A Fidesz-vezette kormány elfogadja Franka Tibort politikai szövetségesének, és segíti hatalomban maradni, ha ő cserében előkészíti egy népszerűtlen kormányberuházás megvalósítását.

2.    A kormány olyan – Budapesten kívüli – helyszínt keres, ahol megértésre talál, mert a lakosság döntő többsége kőkonzervatív felfogású, és nincsenek helyben jelentős környezetvédők.

3.    Franka Tibor 10 éves regnálása során egyetlen valamirevaló befektetőt nem tudott Kerepesre csábítani.

4.    Ha nem lesz égetőmű, Franka 13 év alatt feltehetően semmilyen pénzt nem tud Kerepesre hozni. Ellenkező esetben dicsekedhet évi 100 millióval.

5.    Kerepesnek eleve olyan rossz a hírneve, hogy egy újabb folt már meg sem látszik rajta. (Aki nem hiszi, hirdesse hangosan az országban, hogy Kerepesen lakik. Nem sokan fognak gratulálni neki.)

6.    A kerepesi lakosság – leszámítva egy pár tucat embert – nem fog ellenkezni, ha azt ígérik neki, hogy a hulladékégetőmű telepítése esetén nem vetnek ki rá újabb adót, különben meg fizetnie kellene.

Retro: plébánia avatás, mise - 2009 (jún. 28.)


Szilasliget - videó 2012-ből ( (jún. 23.)
A képre kattintás után elinduló videó tulajdonképpen egy kísérlet eredménye: hogyan lehet autóból a környezetet videózni.

Tehát négy éve végigmentünk Kerepes főbb útvonalain egy gépkocsiban rögzített kamerával. A sebességet eléggé le kellett csökkenteni ahhoz, hogy élvezhető legyen a látvány. Hol sikerült, hol nem.

A szilasligeti rét látványa annyira megkapott, hogy ezt a szilasligeti részt kiraktam az internetre. Az akkori technika miatt a kép még elég kockás, de megvan az eredeti, és ma már jóval nagyobb felbontású képet tudnék erről feltenni.

A  You Tube-ra majd más zenei aláfestéssel fog felkerülni, mert az érzékenyebb a szerzői jogi kérdésekre, mint az Indavideo.


Schirilla György és a Horváth-házaspár (jún. 21.)
... a Horváth László által faragott vándorbottal, amit Schirillának ajándékoztak a kerepesi futása alkalmából.

Retro: Hungaroring előtti tüntetés, 2007. júl. (jún. 18.)


Kerepes oroszlánja (jún. 16.)


Variációk egy településközpontra (jún. 12.)
Palotai László exképviselő megküldte nekem a 2003-as rajzokat, köszönettel veszem. Állítólag 353 lakás beépítését tervezte a Bók-önkormányzat, ez lakásonként 3 fővel számolva kb. 1000 ember letelepítését eredményezte volna. Ez az ökológiai folyosó (középtáji facsoport) letarolásával járt volna.

2003 - 1. verzió


2003 - 2. verzió



A 2014-es ITS-ben közölt változat 


Az a ma sokat emlegetett népszavazás 2004-ből (jún. 12.)
A történetet emlékeim szerint vázolom.  Szóval  2003-ban vagyunk, a Teleház Egyesület már létezik, és a Ferenc-József kocsma tetőterében rendszeresen üzemelnek a pc-k. Akkoriban még csak nagyon kevés kerepesi háztartásban volt számítógép, rendszeresen ide jártak, főleg gyerekek, akik használni akarták az új technikát.

A Bók-féle önkormányzatban ugyanúgy, mint a maiban, volt egy kormányzó csapat, akik állandóan "fogták egymás kezét",  nehogy valaki is elkóboroljon a nyájból. Az ellenzék, Rózsás Erika, Palotai László és Erhardt Csaba nem tartoztak a csapathoz, sőt szinte minden fontos felvetés jóságát megkérdőjelezték.
A képviselő-testület munkájáról származó információ nagy része tőlük származik.

A Bók-korszak (2001-2006) a lakótelep építkezésektől volt hangos. De nem az építőgépek zajongtak, hanem a vezetők (Bók Károly, Oláh János főépítész és Czeczéné jegyző) építkezési mániája következtében kitört ellenérzésektől volt hangos a kerepesi közélet.

A területfejlesztésre jellemző, hogy térképek nem voltak, ilyeneket nem kaptak a képviselők. Akit nagyon érdekelt, hova akarnak építeni, az "menjen fel a műszaki osztályra, és nézze meg a fali térképet". Ez volt Oláh János főépítész (nem tévesztendő össze a csak névrokon mai jegyzővel) válasza arra a kifogásra, hogy a beterjesztések nem tartalmaztak térképi mellékletet.

Persze azért léteztek rajzok, például egy két verziós szakszerű építész rajzot  adtak kézről kézre, melyen az egész szilasi rét lakóházakkal volt beépítve a Béke utcától egészen a patakmederig. Állítólag 353 lakást lehetett volna a rajz szerinti elrendezésben létesíteni,  ami lakásonként 3 fővel számolva 1000 ember letelepítését eredményezte volna.

A beépítés terve láttán bedurrant az egész Teleház, ahova akkoriban az ellenzékiek és hasonló gondolkozásúak jártak elég sűrűn. 2003 őszén kapcsolódtam be ebbe a társaságba, és kezdtünk el szervezni egy civil szervezetet, mely lokálpatrióta alapon működik. Közben Labancz József népszavazást kezdeményezett, ami abból állt, hogy két kérdésre kellett válaszolnia a lakosságnak. A kérdéseket már nagy műgonddal állítottuk össze. Az egyik kérdés végleges formája tőlem származik, de már nem emlékszem, hogy melyik, mert annyira sokat taktikáztunk vele. A dolog lényege volt, hogy a ligetet ne építsék tele lakásokkal, és hogy ne adják el a régi (Vasút utcai) polgármesteri hivatali épületet, mert sokan mutyit láttak emögött is.

2004 tavaszán tehát egy népszavazás és egy civil szervezet körvonalazódott. A népszavazást az alakuló Pátria Egyesület vette szárnyai alá. Gyakorlatilag az Egyesület első jelentős akciója és sikere lehetett volna, ha a realitásokat figyelembe vette volna a társaság. A realitás pedig az volt, hogy nem lesz meg az 50 %-ot meghaladó részvétel, és így a népszavazás érvénytelenné válik. Így is történt.