 |
|
|---|---|
 Körzeti Megbízottjai: Szabó Attila r. törzsőrmester 06-20/559-8909 Göbölös Ferenc r. törzsőrmester 06-70/492-0763
polgárőrség:    
|
 "Mindig akadtak olyan emberek, akik tenni
akartak Kerepes községért, de vagy belefáradtak a küzdelembe vagy a többiek
törték le az ambíciójukat." (kerepesi internetező)
Mária-út Kerepesen keresztül (szept. 6.)
"Mária-út néven egy Közép-Európában haladó zarándokút (és turista út) építése folyik több hazai és külországi egyesület és alapítvány összefogásával. A kezdeményező egyesületek és alapítványok célja az, hogy megismertessék Közép-Európa vallási és kulturális értékeit, a zarándoklatra vállalkozók számára pedig biztonságos zarándokhálózatot építsenek ki. A Mária-út a modern vallásos szemléletnek megfelelően ökumenikus" - írja a Wikipedia. A tervezett út Kerepest is érinti. Érdekesség, hogy keresztül megy a természetvédelmi területen is.  XVI. Nemzetközi Nemzetiségi Fesztivál (szept. 5.) Egyre növekvő színvonal jellemzi a Nemzetiségi Fesztivált. Különösen az ifjú és a szenior korosztály tett ki magáért. A csúcsot most is az Oroszhegyi Urusos Néptánccsoport jelenti számomra, de a csömöri Furmicska-gyerekek is kitettek magukért. Az idősek közül pedig a Kistarcsai Pannónia Hagyományőrző Egyesület. (A videók a SzilasBlog Facebook-oldalán láthatók.)   1931:
Wéber Ede Horthy kormányzótól várt
segítséget a nyomorgó kerepesieknek (szept. 1.)Érdekes cikket talátam a Pesti Napló 1931. október 18-i számában. (Forrás: Arcanum) Weber Ede munkásságát ismerteti a Gazdagaléria. Ebből ragadtam ki egy Kerepesről szóló megdöbbentő részt Ebből a pár mondatból is kiérződik az a szociális érzékenység, amellyel ez a svájci tanító rendelkezett. Nemsokára ismét megemlékezhetünk róla, halála közelgő évfordulóján. 1940-ben nyílt meg a szilasligeti "postaügynökség" (aug. 29.) Nem tudni, hogy a mai, Béke utcai hivatalról van-e szó...  Határ János: Kerepesi látkép -1997- szekkó (aug. 28.) A Faluház 2011-12. évi felújítása során megsemmisült.  Aug. 20-i ünnepség: díszpolgári címek átadása (aug. 22.) Posztumusz díszpolgári címet kapott néhai Határ János festőművész (átvette az özvegye, Lia asszony). Díszpolgári címet kapott Székely Tibor. (Videók a Facebook-oldalon.)  Kerepes látképe a Szőlősor felől (aug. 19.)  A Szilas-patak Forrásvölgye szilasligeti ágának (láp) egyes részei a Google-on is láthatóak (aug. 16.)   Mein Gott, was dieser Mann sagt! (aug. 12.)- Der grosse Schwabenzug war das, was brachte Kerepes das aktuelle Niveau - sagte der Sprecher ungarische Sprache. So weit, so wusste ich, dass Ratchet (die gleichen wie Eastern Pest Ballungsgebiet) slowakisch Wurzeln. Slowaken im Laufe der Jahre, die Slowaken in der Slowakei Gründen aufgenommen wurden. 1880 Ratchet Bevölkerung ist immer noch da. 80% sagten, sie slowakischer Herkunft waren, die Deutschen dagegen ein paar Prozent. Dann kam „Trianon“, und vermindert zwar die Zahl der Slowaken; Ungartum wurde nur die Deutschen. Heute, fast niemand spricht Slowakisch oder Deutsch Kerepesen. Doch die slowakischen Volkstraditionen - der Wille der älteren Menschen - sind weitgehend erhalten. Es Kerepes slowakische Volksbräuche, Sprache Denkmäler, aber nicht schwäbische Kultur hören. Die Slowaken sagen, dass dies, weil die Schwaben wurden Slowaken, ihre Unabhängigkeit ist weg.  "A nagy Schwabenzug volt az, ami (f)elhozta Kerepest a mai szintjére", mondta a szónok. 
 Meghívó: aug. 20. vasárnap (aug. 8.) (Határ János: szilasi dombok) Kivágták a HÉV-pályát részben takaró akácfát (aug. 8.) A Kerepest kettészelő HÉV-pálya átjárójának beláthatatlansági problémája miatt több panasz is megjelent az interneten. Szilasliget felől Kerepes felé haladva a jobb oldali látást gátolta egy akácfa. Pár napja kivágták, így most több száz méter pályaszakasz belátható. Az ellenkező oldalon (Kerepes felől) nem volt probléma. Az ilyen akció életet menthet, mert a fénysorompó gyakran elromlik.  Változatok egy vázlatra (aug. 3.) Határ János élete első szakaszában a Duna mellett festett. A paksi halászbárkák és azok környéke felettébb vonzotta. Úgy tűnik, azonos vázlatról több képet is festett.  Kerepes kataszteri térképe 1882-ből (aug. 1.) (Alsó réteg a mai műholdkép. Mapire)  Mi volt a mai Szilasliget és Széphegy helyén 1882-ben? (júl. 29.) Hát az 1882-es kataszteri térkép szerint mindössze ez a 3 épület. (Alsó réteg mai műhold felvétel.)  Próbaüzemben a Határ János-honlap (júl. 26.) Általam készített honlap, jelenleg még csak a béta változat látható: annak is a főoldala, de már lehet vele barátkozni.  Zöld Kerepes (júl. 24.)  Tíz éve volt az első Hungaroring-zaj elleni tüntetés (júl. 23.) 2007. júl. 20. A Szilas Tér Egyesület szervezte, melynek elnöke Sinkó György volt, a helyettes Sümegi István. Tulajdonképpen a technikai kivitelezést is ők ketten végezték. A leendő akcióról értesítést kapott Franka Tibor polgármester, aki sajtókapcsolatai révén igyekezett hírverést csinálni. Az ATV stúdiójába Franka ment, a Lánchíd Rádióba meg Sinkó. A tüntetés helyszíne a Hungaroring bejárata előtti járdaszakasz volt. A kerepesi busz Franka utasítására szállította a tüntetőket a helyszínre.   Posztumusz
díszpolgári címet kap néhai Határ
János festőművész (jún. 19.) Elszégyelhette
magát a magas testület, mert Határ János
halála után 17 évvel megszavazta a
díszpolgári címet néhai Határ
János festőművésznek. A döntés már csak azért is furcsa, mert a testület polgármesterpárti tagjai megtekintésre sem méltatták a januári Határ-kiállítást A posztumusz díjat az özvegy, Határ Jánosné veszi át az aug. 20-i ünnepségen. Fürtös hóbogyó a szilasi réten (júl. 18.)  Schwabenzug: történelmi játék Kerepesen (júl. 17.)  Ismét zajos a Hungaroring (júl. 4.) Az utóbbi napokban minden nap elég erős zajt hallottunk a Hungaroring felől. Mintha visszatért volna a 2007 táján tapasztalt lárma. Vajon igaz-e, hogy versenyjárműveket tesztelik zajkibocsátás szempontjából is?  A Nepomuki Szent János szobor restaurálás előtt és után (júl. 2.) A kerepesi temetőben felállított szobor magántulajdonban van. A restaurálás összegét a tulajdonos és Franka Tibor polgármester fele-fele arányban állta. Eddig a hír. Azonban a képen látható színes szobor valahogy nem olyan, mint amilyeneket 1864-ben szoktak készíteni. Úgy tudni, hogy szakemberrel végeztették a restaurálást, de a végeredmény - szerintem - nem erre utal.  A képviselő-testület megszavazta az egészségház tervezésének pályázati kiírását (jún. 30.) Az itt közölt ábra - mely a www.kerepes.hu - honlapon megjelent ábrákból lett összeállítva, a tájékoztatás célját szolgálja. Látható, hogy az eü. ház építése a rét nagy részét érinti. Feltételezhetően a középső erdőfolt - mely ez emblematikus tájkép fő része -, áldozatául esik a beépítésnek.  Elbukta a népszavazást Gombkötő Róbert és az Együtt (jún. 23. ) Gombkötő Róbert kerepesi önkormányzati képviselő ugyan magánemberként adta be a népszavazási kérdéseket a szilasi nagyrét beépítése ellen, de az Együtt szórólapja szerint pártfeladatot is teljesít. A beadványt 7 ingatlantulajdonos megtámadta, és a bíróság nekik adott igazat, tehát a népszavazási kezdeményezés elbukott.  Bók Károly nemcsak településközpontot, hanem még wellness-központot is akart (jún. 19.) Egy kiváló interjút találtam a Kerepesi Híradó 2006. X. évfolyam 9. számában. "Minden döntésemért vállalom a felelősséget..." a címe, melyben részletesen elmeséli öt évi regnálása történetét. Ebből ragadtam ki a ma oly sok vitát kiváltó településközpontot érintő részletet. Szerinte a szilasi nagyrét településközponttá való kialakítása az előző (értsd: 2001 előtti) képviselő-testület ötlete volt, és nem érti, hogy miért keletkezett ebből ekkora felhajtás. Aztán egyes képviselőket esküszegőnek nyilvánított, majd a végén kijelentette, hogy településközpont helyett egy wellnes központra pénzt vettek fel. Szóval ezek után nem állítható, hogy természetvédelem felszentelt angyalkái lettek volna a képviselők, akik mindezeket megszavazták.  Ámokfutásnak nevezte a Franka-féle választási újság a Bók-féle beépítéseket (jún. 11.) A Két Faluért Egyesület a jelenlegi Összefogás Kerepesért Egyesület elődje volt. A Szabad Vélemény meg a választási újság 2005-06-ban. Franka választási ígérete volt, hogy a beépítéseket meggátolja. Ez a cikk a József A. lktp melletti tisztás beépítése ellen emeli fel a szavát.  Végre egy lényeges esemény a politikától sújtott kerepesi életben (jún. 7.)  "Zöldfal" létesült - a Kerepesi Zöld Program része (jún. 5.)  Becsületkönyvtár a Szilasligeti Közösségi Ház előtt (jún. 2.) Bárki kivehet és elvihet könyvet, helyette tehet be másikat. A használt könyvek többsége nem képez kereskedelmi értéket, így talán nem csak visznek, hoznak is.
Forrás: Arcanum A kép a SzilasBlog Facebook oldalán olvashatóra nagyítható.  A szilasi rétre tervezett egészségház előnézeti vázlata (máj. 23.) Az összes kép itt látható.  A kerepesi Petőfi csárda belső része egykoron (máj. 18.) Az Est, 1930. jan. 17. számából.  A kerepesi Petőfi csárda egykoron (máj. 16.) Az Est, 1930. jan. 17. számából.  Hallott-e már ilyen helyekről, mint Ürgepart, Hét szilvás, Hagyi gács? (máj. 15.) A Magyar Királyság Kerepes térségi térképrészletét (1869-1887) itt lehet tanulmányozni. No, meg a SzilasBlog Facebook-oldalán.  Határ János: Szilasi dombok (máj. 11.) Dísznövény a szilasi réten (máj. 10.) Hogyan került a szilasi rétre egy, a hobby kertészek által kedvelt növény? Korábban a terület mezőgazdasági művelés alatt állt. Ma parlagon hever, de egy feltűnő színes foltot alkot a réten a fürtös hóbogyó. Különös jelenség.  Nyíló Spiraea (gyöngyvessző) a szilasligeti Pecz Ármin parkban (máj. 8.)  Javaslat a helyi közlekedés új rendjére - videó előadás (máj. 5.)  Az épülő-szépülő Pecz Ármin park (máj. 2.)  Megemlékezés és hangverseny a Reformáció 500. éves évforduljáról a kerepesi Szent Anna templomban ápr. 29-én - videó részlet (ápr. 30.) A videón a Baptista Központi Énekkar és a Kerepesi Forrás Kórus együtt szerepel.  Képek a Kerepesi Hagyományőrző Pávakör Egyesület ápr. 22-i - Tavasz-Tavasz - műsorából (ápr. 26.)   Dokumentumfilm készül a szilasi rét beépítéséről (ápr. 25.)2003-ban, amikor kiderült, hogy az akkori önkormányzat lakóteleppel kombinált településközpontot akar a szilasi rétre építeni, kimentem a rétre, hogy közelebbről is lássam. Ott megfogadtam, hogy mindent megteszek, hogy ez ne történhessen meg. Ugyanakkor idővel rájöttem, hogy a rétet parlagon hagyni sem életszerű megoldás. Sajnos a helyi politika rátelepedett a témára, és ki-ki aktuális érdekei szerint vélekedik a beépítésről. Most egy filmet készítek, mely igyekszik tisztázni a tényeket. A filmkészítés lehetőséget ad arra, hogy többen kifejthessék véleményüket. Ki tud többet Szabó Magdáról, és kevesebbet Határ Jánosról? (ápr. 22.) Valaha
– több évtizede – volt egy „Ki tud
többet a Szovjetunióról?” vetélkedő.
Már nem emlékszem, melyik humorista (talán Nagy
Bandó András) egészítette ki imigyen:
„Ki tud többet a Szovjetunióról, és
kevesebbet Csíkszeredáról?”-ra.
Jelentése: mi lenne, ha a magunk megismerésével
foglalkoznánk a politikai propaganda helyett? Hogy jön ez ide, Kerepesre, 2017-ben? Hát úgy, hogy a Szabó Magda centenáriumi ünnepségek miatt deja vu érzésem támadt. A kerepesi politikai vezetőség megújult erővel nyomja a Szabó Magda-propagandát. Amikor a Kossuth-díjas írónő Kerepesre költözött, még a rokonát is, aki befogadta a házába, kitüntették. Azóta is, mint víz a csapból, ömlik a píár a kerepesi önkormányzat tájékáról. Hírlik, hogy az írónő idézeteit utcatáblákra írják majd, melyek elvezetnek ahhoz a házhoz, ahol elhunyt. Sajnos nekem, kerepesi polgárnak ez már bőven cirkusznak tűnik. A helyi művészeket pedig agyonhallgatják. Tanulni lehetne Bástya elvtárstól, aki mindenáron magyar narancsot akart produkálni a magyar népnek. De csak citromot sikerült helyben bemutatni, mire fel született a „kicsi és savanyú, de a mienk” mondás. Tény, hogy Kerepesnek nincsen „eredeti narancs” szintű művésze, díjazás tekintetében semmiképp. Kevés a „plecsni” Kerepesnek? Az ok talán az lehet, hogy az itt élő művészek a „marketing” szükségességét vagy nem ismerték fel, vagy nem törődtek vele, politikailag pedig nem érdekesek. Szabó Magda viszont politikailag is izgalmas, mert a háború után a kommunista rendszer klerikálisnak nyilvánította és kirekesztette. Aczél elvtársnak azonban már volt annyi esze, hogy Szabó Magdát Kossuth-díjjal kitüntesse.  Határ
János tizennégy évet élt Kerepesen
(Szilasligeten). Elsősorban tájképfestő, de inkább
természetfestőnek mondanám. Azért is
költöztek ide feleségével, mert megtetszett a
szilasligeti táj. Jó pár festménye az itt
szerzett vizuális élményből fakad.
Állítólag az ismertnél több helyi
kép készült, amit eladogatott-elosztogatott. Kerültek
szilasligeti képek helybéliekhez is, de a
többsége külföldön kötött ki,
leginkább Németországban.Aztán Határ János Kerepesnek ajándékozta a Faluház egyik termének falára – ingyen – készített szekkóját, ami egy kerepesi látkép. Hát, ha ezek után se fogadja be Kerepes a festőt, akkor nem tudom, hogy még mit kellene csinálni ahhoz, hogy emlékét gondozzák? Nem gondozzák, sőt a szekkót tönkretették. Lehet, hogy ez egyben kritika is, ki tudja? Vagy snassz az Algériától kapott „plecsni”?  Vagy
itt van a Horváth-házaspár. Az ő
történetük talán még furcsább.
Évtizedekkel ezelőtt költöztek Kerepesre, nekik is
megtetszett a táj, hozták a faragásaikat,
és csináltak újat. Elismerés helyett
agyonhallgatják őket. Persze érvényesülhettek
volna, ha behódolnak a gazdának, de művészembernek
nem lehet parancsolni, nem lehet azt mondani neki, hogy „ide
kérek egy Krisztus-szobrot faragni!”, ha az oda nem illik.Ma a házaspár alkotásai a kultúrház egyik helyiségében vannak bedobozolva. Átadták a házukat és az életművüket az önkormányzatnak életjáradékért. Ki tudja, mit hoz a jövő, mi lesz a faragásokkal, melyekről még csak azt sem lehet mondani, hogy idegenül hatnak a kerepesi embernek. Azok ugyanis a paraszti életből merítettek. Állandó kiállításon kellene bemutatni, de erre senki sem gondol. Az életmű be van dobozolva, és ennyi. Szabó Magda egy sort nem írt Kerepesen vagy Kerepesről. Ő a keresztény értelmiség, a városi polgárság nagyasszonya. Az önmarcangoló, egyesek szerint feminista úrihölgy nem éppen kerepesi jelenség. Ebben a szegényparaszti gyökerű világban bizony ő is csak „gyüttment”. Élete utolsó éveit töltötte itt, de tölthette volna ott is, meg amott is. A helyszín már mindegy volt számára, azt csak a befogadó rokon lakása határozta meg. Persze, hogy a Kossuth-díjasra rögtön lecsapott a helyi propaganda. Emlékművet is kapott, és a születési-halálozási évfordulóiról megemlékezik a helyi sajtó. De miért nem emlékezik meg Határ János születési-halálozási idejéről a kerepesi önkormányzati újság? Vagy miért nem propagálja a magát keresztény nemzetinek aposztrofáló kerepesi vezetőség, hogy Horváth László II. János Pál pápának ajándékozta egyik alkotását? Hó-virágok, azaz virágok a hóban Kerepes Öreghegyen (ápr. 19.) (Palotai László fotói)  A Kisvirág és a Pávakör hagyományos húsvéti locsolást tartott (ápr. 18.)   Retro videó: foltvarró kiállítás 2006-ból (ápr. 16.)A képre kattintva megnézhető.  Tojás (ápr. 15.)   Valaki felhívott … (ápr. 12.)… és megkérdezte, hogy nem gondolom-e úgy, hogy az a kis kút, amit a Csicsergő Óvoda előtti téren feldíszítettek a derék asszonyok, hogy az kissé giccses? De, gondolom, mondtam, valóban az. Meglévő kerítésdísz sablonok segítségével állíthatta össze a kovácsmester, a legjobb szándékkal. Ügyes ember. Persze ez semmiképp sem díszkút, inkább egy fémtechnikai érdekesség. Szép iparos munka, de nem több annál. Akkor most azok a derék asszonyok, akik oly lelkesen díszítgették a kutat a tavaszköszöntő alkalmából, nem fognak-e megorrolni rám, ránk, hogy leszólom, leszóljuk azt, amit ők szépnek tartanak. Hát? Inkább ne mondjon az ember semmit! Nekik szép, nekem csípi a csőröm, de lehet, hogy nincs igazam. Akinek a sors úgy adta, hogy van szépérzéke, vagy otthonról hozott egy kis kultúrát, netán tanult is a művészetről, nehéz a dolga Kerepesen. Hadd ne soroljam azt a jó pár gagyi alkotást, melyek a középületeink előtt, a téren, a kanyarban, a kerítés tetején állnak. „Szépek”, mondja egy derék asszony, aki a régi kort látja benne, ami kétségtelenül igaz, de vajon gondolat van-e benne? „Mondanivaló”, így tanultuk. „Üzenet”? Jajistenem, mi is az? Szép az, ami érdek nélkül tetszik, mondta az apám, amikor elém tette azt a fotóalbumot, amit 1958-ban, hatodik születésnapomra ajándékozott. De hiszen nem érdekük szépnek látni a kútkáva tetején kanyargó tízes vasat az asszonyoknak sem, mégis tetszik nekik. Akkor az csakis szép lehet. Vagy mégsem?  Ugyanez
másképp: hosszú az út a kortárs
zenéig. Amikor Szegeden, 1966-ban először adták elő
Bartók: A kékszakállú herceg vára
című operáját, a Verdin és Puccinin
nevelődött "operabarátok" el voltak
szörnyülködve, s mondták, hogy ez a
Bartók, ez bizony macskazene. Kivéve persze a
Fából faragott királyfit, melyet már
előadtak a színházban, és megszokták. Mint
gyereknek, Bartók zenéje nekem se tetszett, mert
furcsákat énekelt az apám, aki
magnóról tanulta a Kékszakállú
herceg szerepét, és állandóan
tekergette otthon a Mambót. Először idegesítő volt,
de később már tudtam
kívülről, és rájöttem, hogy tetszik.
Mert kezdtem érteni, hogy miért hajlik a zene oly
furcsán. Hogy nem csak szép ívű
melódiák vannak, hanem rútak, ha a
mondanivaló is olyan.Ilyen az élet. Tanulni kell, művelődni, elfogadni és megérteni a világot. Nem könnyű, sok idő kell hozzá, és nyitottság. Nyitottság. Nyitni kellene a világra Kerepesen is. De addig, amíg iparosok készítenek köztéri alkotásokat, addig nem lehet elindulni. A Szilasligeti Kulturális Egyesület köszönti a vizet, a megújulás jelképét a díszkút feldíszítésével (ápr. 9.) A videóriport itt látható.  Az első ültetések a Csicsergő Óvoda előtti parkban (ápr. 7.) A videóriport |
